HÍREK

Légfúvó pisztolyok

A sűrített levegős fúvópisztolyok nehezen elérhető helyek és sarkok tisztítására szolgálnak. A fúvópisztolyokat kizárólag kondenzátum- és olajmentes sűrített levegővel szabad üzemeltetni. A működési nyomást rögzíteni kell.

Tömítőgyűrűk

A tömítőgyűrűk tömítőelemek. A felhasználási területtől és a követelményektől (pl. olaj-, zsír-, sav- és hőállóság, vákuumszivárgásmentesség) függően különböző anyagokat használnak, pl. különböző gumifajtákat, perfluor-gumit (FFKM vagy FFPM), polietilén (PE) vagy politetrafluor-etilén (PTFE).

Csatlakozók

A szerelvény (többes számban „szerelvények”) a szereléstechnikában általában szabványosított kiegészítő alkatrészek gyűjtőneve.

Csővezeték-szerelvények

Funkció

Szűkebb értelemben azoknak a csővezeték-összekötő elemeknek a megnevezése, amelyek a következő funkciókat látják el:

• Csőszakaszok egyenes összekötése, például csőcsatlakozók és csatlakozók segítségével
• Irányváltás csőívek segítségével (nem csőhajlítások, ezeket egyenes csőből hajlítják ki!)
• Átmérőváltoztatás (átmérőcsökkentők)
• Elágazás, például T-idomok (3 ágú) és kereszteződések (4 ágú)
• Csatlakozás beépített alkatrészekhez, például karimákhoz vagy csavaros csatlakozásokhoz (csőcsatlakozók)
• Különböző csőanyagok összekapcsolása. Különböző fémek összekapcsolásakor kerülni kell a korróziót okozó elemeket, pl. acél- és rézcső összekapcsolásához sárgaréz szerelvényt kell használni.

Alkalmazás

Összefoglalva: egy csővezeték a következő elemekből áll

• Egyenes csőszakaszokból és adott esetben csőhajlításokból
• szerelvényekből, illetve formadarabokból
• csővezeték-szerelvényekből (például szelepek, tömítések, hőmérők, nyomásmérők)

A szerelvények feladata a csővezeték vonalának a külső körülményekhez való igazítása: el kell kerülni az akadályokat, figyelembe kell venni a szerelési és karbantartási munkákhoz szükséges elválasztási pontokat, valamint el kell végezni az elágazásokat és az átmérőváltozásokat. Röviden: lehetővé teszik a vezeték nyomvonalának a szerkezeti követelményekhez való igazítását. A csatlakozás típusa lehet csavaros, karimás, forrasztott, hegesztett, préselt vagy ragasztott csatlakozás.

Funkcionális csavarkötések

A pneumatikus funkcionális csavarkötések a legkisebb helyen is számos célt szolgálnak. Használatuk megegyezik a hagyományos csavarkötésekével. Ugyanakkor más funkciókat is betöltenek, például:

• Fojtó-visszacsapó szelepek
• Fojtószelepek
• Légmegtakarító szelepek
• Elzárószelepek.

Jellemzően pneumatikus hengerekben is alkalmazzák őket.

Gömbcsapok

A gömbcsapok olyan szerelvények, amelyek záróelemeként egy átlyukasztott gömb szolgál, és főként nagyobb csőátmérők esetén gömbcsúszkának is nevezik őket.[1] A legtöbb esetben elzárószelepként használják őket. A gömbcsapra jellemző, hogy pontosan 90°-os elfordulás alatt teljesen bezáródik, ellentétben például a szelepekkel.

Manométer

A manométer egy mérőeszköz, amely egy közeg – például folyadékok vagy gázok – fizikai nyomásának mérésére és kijelzésére szolgál. A legtöbb alkalmazásban a relatív nyomást – azaz a légköri nyomáshoz viszonyítva – mérik. A nyomáskülönbség-mérő műszerek, a többihez hasonlóan, nyomáskülönbséget mérnek, azonban két tetszőleges rendszer között.

A csőrugós manométerek olyan nyomásmérő műszerek, amelyek mérőeleme – a mérendő nyomástartománytól függően – kör-, csiga- vagy csavarszerűen feltekert csőrugóból, más néven Bourdon-rugóból áll. A csőrugó nyomás hatására kibomlani igyekszik. A csőrugó végének ekkor bekövetkező elmozdulását egy húzórúd segítségével egy szegmensfogaskerekre, és ezáltal a mutató tengelyére továbbítják

Hangtompítók

A kifolyó sűrített levegő zajt okoz. A hangtompítók feladata, hogy a kipufogó levegőt összegyűjtsék, elvezessék és a környezeti levegőbe engedjék. Ezáltal csökken a zajszint.

A hangtompítók tipikus alkalmazási területei a pneumatikus szelepek vagy a légmotorok.

Tömlők

A tömlők rugalmas vezetékek szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú anyagok szállítására. A falvastagság növekedésével a vezetékek stabilabbak, de kevésbé rugalmasak lesznek.

Ebben az esetben csővezetékekről beszélünk

Tömlőcsatlakozók

A tömlőcsatlakozókra (más néven gyorscsatlakozókra, monokapcsolókra, multikapcsolókra) azért van szükség, hogy gépeket, berendezéseket vagy fúvópisztolyokat gázhalmazállapotú (sűrített levegő) és folyékony közegekkel lássák el. A rugalmas és ezáltal gazdaságos használat érdekében sok vezeték nincs szilárdan összekapcsolva, hanem gyorscsatlakozókkal szétválasztható kialakítású. Lehetővé teszik a rendszerek, aggregátok, készülékek stb. hatékony és megbízható csatlakoztatását és cseréjét. A kialakítás a felhasználási céltól, a tömlőben szállított közegtől (levegő, gáz, víz, olaj), valamint a tömlőben uralkodó nyomásviszonyoktól (vákuum vagy túlnyomás) függ.

Tömlőcsatlakozások

A tömlők egymás közötti összekapcsolásához, illetve egy tömlő és további csatlakozók összekapcsolásához a következőket használják:

• Tömlőcsatlakozók, rövid csődarabok a tömlők összekapcsolásához
• Karos csatlakozó (tömlőcsatlakozó) – mindkét csatlakozó felén 2-2 kar található (összesen 4, ami így hajlításálló csatlakozást eredményez), jobbra forgatva záródik, körülbelül 90...120°-os zárási szög, amely a bütykök révén rögzül, de kézzel csak nyomásmentesen zárható
• Tömlőcsatlakozó – csapcsatlakozó kerti tömlőhöz vagy mosógéphez, 3/4 hüvelyk
• Sűrített levegős gyorscsatlakozó – NW 7,2, 5 vagy 2,7 mm, mindegyik 0…35 bar [1]
• Biztonsági csatlakozó légtelenítéssel
• Tömlő gyorscsatlakozó [3]
• Gyorscsatlakozó – PU-tömlőkhöz
• Vágógyűrűs csavarkötés (csőhöz) dugóhüvellyel, tömlőhöz is [4] 4...18 (42) mm külső átmérő, 180...50 bar
• Hidraulikus tömlő – préselés csatlakozóval, tömítő dugós csatlakozás, esetleg csavaros rögzítéssel

Vágógyűrűs csatlakozások

A vágógyűrűs csavarkötés egy, a legmagasabb nyomásokra kifejlesztett, folyadékzáró csőcsatlakozási technika.

Alkalmazás

A vágógyűrűs csavarkötések az EN ISO 8434, illetve a DIN 2353 szabványoknak felelnek meg, és elsősorban a hidraulikában használják őket. A vágógyűrűs csavarkötés alkotóelemei: átmenőanyák, szorítókúp és vágógyűrű. 24°-os tömítőkúppal rendelkeznek, az anya metrikus menettel van ellátva. A szorítógyűrűs csatlakozásokat három sorozatban gyártják: nagyon könnyű, könnyű (kb. 350 bar-ig) és nehéz (kb. 600 bar-ig).

A belül kúpos átmenőanyát meghúzva a vágógyűrű összenyomódik, aminek következtében a gyűrű ék alakú belső oldala bevágódik a cső falába, és szoros formazárást hoz létre.

Gyorscsatlakozók / Dugószerelvények

A gyorscsatlakozó-csavaros szerelvények és csatlakozások villámgyors kézi szerelést és leszerelést tesznek lehetővé szerszámok nélkül. Különböző kivitelekben kaphatók, a legkülönbözőbb üzemi hőmérséklet- és nyomástartományokban alkalmazhatók, és számos közeggel kompatibilisek: pl. sűrített levegővel, gázokkal és folyadékokkal. Ehhez a tömlőket egyenesen kell levágni, és külső kalibráláson kell átesniük.

Gyorscsatlakozók

A gyorscsatlakozók olyan csatlakozók, amelyeknél a tömlőt egy átmenőanyával rögzítik a csatlakozóhoz.

Előnyök:

• Biztonságos csatlakozás
• Számos különböző tömlő és tömlőtípus használható
• A tömlőknek nem kell kalibrálva lenniük
• Magas szerelési biztonság

Folyékony közegekhez is alkalmas

Szelepek

A szelep olyan alkatrész, amely a folyadékok (pl. levegő/gáz és folyadékok) áramlását elzárja vagy szabályozza. A szelepekben egy záróelem (pl. kúp vagy gömb) mozog, szinte párhuzamosan a folyadék áramlási irányával. Az áramlás csökkentése vagy megszakítása úgy történik, hogy a záróelemet teljes egészében egy megfelelően kialakított nyíláshoz nyomják.

A szelepeket úgy lehet gyártani, hogy más elzáró szerkezetekkel (pl. elzáró tolószelep, elzáró csappantyú, gömbcsap) ellentétben az egész beállítási tartományban egyenletes áramlási képet mutassanak az áramlási keresztmetszetben. Ezért a szelepek az anyagáramok egyszerű elzárása mellett szabályozási feladatokra is jól alkalmasak.

Szelepfajták

Megkülönböztetés a szelep alakja szerint

A szelepek geometriai alakjuk szerint a következőképpen osztályozhatók:

• Átfolyó szelep (a bemeneti és kimeneti nyílás egy irányba néz), amelynek átfolyási nyílása lehet „szűkített” (keresztmetszet-csökkentéssel) vagy „egyenes” (keresztmetszet-csökkentés nélkül).
• Ferdeülésű szelep (a zárótest (általában) 45°-os szögben áll az áramlási irányhoz képest)
• Háromutas szelepek a folyadékáramok szabályozott keveréséhez.

Megkülönböztetés a működtetés módja szerint

A szelepeket a működtetés módja szerint is a következőképpen lehet csoportosítani:

• Kézi működtetésű szelepek. Ehhez általában egy kézikerék szolgál. Vannak emelkedő és nem emelkedő orsós kivitelek. Nagy névleges átmérők esetén hajtómű van közbeiktatva. A kézi működtetés kizárólag vészhelyzeti működtetésként is kialakítható, amennyiben a normál motoros hajtás nem áll rendelkezésre.
• Elektromotoros működtetésű szelepek szelepmeghajtóval
• Elektromágnesesen működtetett szelepek
• Közegvezérelt szelepek, amelyeket pneumatikusan vagy hidraulikusan vezérelnek, például szorítószelepek. A közegvezérelt szelepek esetében megkülönböztethetjük a saját közeggel vezérelt és az idegen közeggel vezérelt szelepeket.

• Saját közeggel működtetett szelepek, például visszacsapó szelepek
• Külső közeggel működtetett szelepek, például minden közvetett vezérlésű szelep. Mivel ezek többfokozatú szelepek részét is képezhetik, a külső közeggel működtetett vagy közvetett vezérlésű szelepeket külön kell kezelni.

Megkülönböztetés a szelepfokozatok szerint

A szelep viszonylag kis bemeneti energiával hat, és ezzel befolyásolja a folyadék mozgását, amely általában nagyobb energiával rendelkezik. Az erősítésnek azonban egyfokozatú szelepekben vannak határai. A közvetlen vezérlésű szelepeknél az átmérő növekedésével nő a statikus nyomóerő, amelynek leküzdéséhez ennek megfelelően nagyobb vezérlőerőre (pl. mágneses erőre) van szükség. Ha ez nem elegendő, több szelepet kapcsolnak egymás után. Ebben az esetben többlépcsős szelepekről beszélünk. Egyedileg tekintve az első közvetlen, a többi pedig közvetett vezérlésű, illetve elővezérelt. Példák:

• Kényszervezérelt szelepek: A mágnesmaghoz kapcsolt membrán vagy dugattyú biztosítja a tényleges szelepülés tömítését. Az áram bekapcsolása után a mágnesmag meghúzódik, és megnyitja a membránban vagy a dugattyúban található segédszelepülést. A membránon vagy a dugattyún lévő közeg kiáramolhat. Ezáltal kiegyensúlyozott nyomásviszonyok alakulnak ki a szelepben, és a mágnesmag/membrán vagy mágnesmag/dugattyú kapcsolásán keresztül megnyílik a fő szelepülés. Ennél a kivitelnél nincs szükség nyomáskülönbségre. A névleges nyomástartomány nulla nyomásnál kezdődik.

• Elővezérelt szelepek: Az elővezérelt szelepek 3/2-utas pilóta mágnesszelepet tartalmaznak. A membrán vagy a dugattyú a tényleges szelepülés tömítését biztosítja. Zárt elővezérlő szelep esetén a membrán mindkét oldalán egy fojtófuraton keresztül felépülhet a közeg nyomása. Amíg a bemenet és a kimenet között nyomáskülönbség fennáll, a membrán felső oldalán lévő nagyobb felület miatt záróerő hat. Amikor a vezérlőmágnesszelep kinyílik, a membrán feletti nyomás csökken. Az ezáltal a membrán alsó oldalán megnövekedő erő felemeli a membránt, és kinyitja a szelepet. Az elővezérelt szelepeknél minimális nyomáskülönbségre van szükség a hibátlan nyitás és zárás biztosításához.

Feladat szerinti megkülönböztetés

A szelepek egy pneumatikus vagy hidraulikus rendszerben különböző feladatokat látnak el. Különböző tényezőktől függően gátat képeznek a folyadékok (gázok vagy folyadékok) számára. A következő 4 eset különböztethető meg:

1. A folyadék áramlását mindkét irányban egyszerűen megakadályozhatják (áramlásszabályozó szelepek),
2. vagy az áramlás irányától függően (visszacsapó szelepek),
3. a nyomástól függően akadályozható (nyomásszelepek),
4. vagy az áramlás több vezetéken egyszerre szabályozható (útválasztó szelepek, 3/2 vagy több).

Zárószelepek és áramlásszabályozó szelepek

Az áramlásszabályozó szelepek csökkentik az áramlási keresztmetszetet, vagy teljesen elzárják az áramlást.

Példák:

• Fojtószelep
• Késleltető szelep
• Váltószelep (VAGY)
• Kétnyomású szelep (ÉS)
• Gyorszáró szelep: A gyorszáró szelep lehetővé teszi a csővezetékben áramló folyadék hirtelen leállítását. Például egy generátor hirtelen mechanikus terheléscsökkentése (terhelésleadás) esetén a gőzbevezetés hirtelen leállítható. Így megakadályozható a turbina „túlpörgetése”.
• A vegyiparban a gyorszáró szelepeket arra használják, hogy hiba esetén a csővezetékeket a lehető leggyorsabban elválasszák egymástól.
• Átfolyó szelep, áramkapcsoló szelep vagy 2/2-utas szelep: Egy bemenettel és egy kimenettel rendelkező elzáró szelepek. Nyugalmi helyzetben a magrugó – a közegnyomás támogatásával – a tömítést a szelepüléshez nyomja, és elzárja az átfolyást. Bekapcsolás után a mágneses tekercs a tömítéssel együtt a mágneses tekercsben a pólusfelületig húzza a magot, és a szelep kinyílik. Az elektromágneses erő nagyobb, mint a rugóerő, a statikus és a dinamikus nyomóerő összege.

Visszacsapó szelepek

A visszacsapó szelepek csak egy áramlási irányban zárnak. Különleges visszacsapó szelepek:

• Fojtószelepes visszacsapó szelep
• Gyorsleeresztő szelep

Nyomásszelepek

A nyomásszelepek a nyomástól függően gátolják a folyadék áramlását. Általában csak egy meghatározott nyomástartományban lépnek működésbe.

Példák:

• Nyomáskorlátozó szelep és kapcsoló szelep
• Nyomáskülönbség-szelep
• Nyomáscsökkentő szelep
• Nyomásszabályozó szelep

Elosztószelepek

A háromutas, négyutas vagy magasabb rendű elosztószelepek az áramlást akadályozzák vagy lehetővé teszik, akárcsak az áramlásszabályozó szelepek, vagyis nem függnek a nyomástól vagy az iránytól. Ugyanakkor több folyadékáramot is befolyásolnak, így legalább 3 munkavezeték-csatlakozással rendelkeznek. Ezenkívül a kapcsolási állapotok szerint is megkülönböztethetők: diszkrét (útválasztó szelep kapcsoló szelepként) és folyamatos (útválasztó szelep folyamatos szelepként).

Példák:

• Arányos szelep (útválasztó szelep folyamatos szelepként)
• Szabályozó szelep (irányító szelep folyamatos szelepként)
• Szervoszelep (útválasztó szelep folyamatos szelepként)
• Közvetlen vezérlésű 3/2-utas szelep (útválasztó szelep kapcsoló szelepként): A 3/2-utas szelepeknek három csatlakozójuk és két szelepülésük van. Egymással váltakozva mindig csak egy szelepülés marad nyitva vagy zárva. A működési közegnek a különböző munkacsatlakozásokhoz való csatlakoztatásától függően különböző funkciók alakulnak ki. A nyomás a szelepülés alatt áll fenn. Árammentes állapotban egy rugó nyomja az alsó szelepmag-tömítést a szelepülésre, és elzárja a szelepet. Az A csatlakozáson lévő vezetéket az R-en keresztül szellőztetik. Az áram bekapcsolása után a mag meghúzódik, és egy rugalmasan rögzített tömítés segítségével lezárja a szelepüléket az R csatlakozónál. A közeg áramlik P-től A-ig.

Megkülönböztetés a zárótest kialakítása szerint

A szelepek a zárótest kialakítása szerint is csoportosíthatók. Példák:

• Tányérszelep, más néven ülésszelep: A zárótest tányér alakú, példa erre a tipikus vízcsap.
• Csőszelep vagy kettős üléses szelep: A zárótest egy csődarab, amely két gyűrű alakú tömítőfelülettel rendelkezik; ezáltal nyomásmentes működtetés érhető el.
• Dugattyús szelep: A zárótest egy dugattyú
• Görgős membránszelep: A zárótest egy membránból áll, amely gördüléssel többé-kevésbé szabadon hagyja a szelep keresztmetszeti felületét; ezt a kiviteli alakot például a szellőző- és légtelenítő szelepeknél alkalmazzák.
• Szorítószelep: A zárótest csőszerű.
• Tűszelepek: A zárótest kúp alakú hegye egy gyűrű alakú be-/kivezető nyílásnak nyomódik
• Gömbcsap: A zárótest egy gömb.

Alkalmazás

A szelepek segítségével pontosan adagolhatók az áramlási mennyiségek egy csővezetékben, valamint biztonságosan elzárhatók a környezettől. A biztonsági szelepeket viszont úgy tervezték, hogy nagy tömegáramokat engedjenek át, hogy a megengedhetetlen nyomásviszonyokat (pl. egy tartályban) gyorsan kiegyenlíthessék. A szelepek mindig rendelkeznek bizonyos áramlási ellenállással, ami miatt egyes alkalmazásokhoz nem alkalmasak. Ezenkívül nagyon nehéz a működtető egységet teljesen szivárgásmentesen tartani.

A szelepeket, különösen a mágnesszelepeket, az iparban gyakran és sokféleképpen alkalmazzák: az automatizálás területén hengerek, fogórendszerek vagy kilökők mozgatására, a vegyiparban, az élelmiszeriparban, a vízkezelésben és számos egyéb területen.

Karbantartó egységek

A karbantartó egység, mint a pneumatikus rendszerek egyik alkatrésze, feladata a hordozóenergia, azaz a sűrített levegő előkészítése.

A sűrített levegő megfelelő előkészítése elengedhetetlen a pneumatikus elemek és vezérlőberendezések működési biztonsága és élettartama szempontjából. A karbantartó egységbe a következő funkciók vannak integrálva:

Tisztítás. A kompresszorból érkező sűrített levegő szennyeződésrészecskéket és nedvességet tartalmaz, amelyeket szűrők és speciális berendezések segítségével eltávolítanak.
A vezérlővezetékekhez és -elemekhez szánt levegő további finomszűrőkön keresztül különösen magas tisztasági fokot ér el.
Nyomásszabályozás. Egy nyomásszabályozó szelep gondoskodik arról, hogy a kimeneti nyomás (a sűrített levegő hálózatában uralkodó nyomás) állandó maradjon, még ingadozó bemeneti nyomás vagy levegőfogyasztás esetén is.
Nyomáskijelzés. Egy nyomásmérő (manométer) jelzi a hálózat nyomását.

Kenés. Amennyiben a pneumatikus elemek kenést igényelnek, egy olajozó biztosítja a kenőanyag megfelelő ellátását.

Henger

A pneumatikus henger egy sűrített levegővel működtetett munkahenger. A pneumatikus hengereket számos pneumatikus alkalmazásban használják, például fröccsöntő szerszámokban, szállító-, hajtás- vagy anyagmozgatási technikában.

Alapvetően megkülönböztetjük az egyoldalúan és a kétoldalúan sűrített levegővel ellátott hengereket, amelyeket egyszeres vagy kettős működésű hengereknek is nevezünk.
A pneumatikus hengerek kapcsolási szimbólumai az ISO 1219 szabvány szerint vannak szabványosítva.